zsufoto

2012. február 11., szombat

2012. február 4., szombat

Téli séták...

Visszatérő helyszín már, de jól esett újra sétálni egyet a tó körül....

Folytatás itt (katt)

2012. január 29., vasárnap

Sok, nagyon sok időt töltöttünk együtt. Jó volt együtt lenni. Természetet jártunk, hegyeket, völgyeket, folyópartot. Kutyát neveltünk, kutyán nevettünk. Sokat beszélgettünk. Néha (vagy gyakran? ) meg akartuk váltani a világot. Autóztunk. Főztünk. Én voltam a kisinas. Olvastunk mindenféle híreket - tudományról, csillagokról, művészetről, baromságról. Néztünk forma-1-et, s filmeket. Aztán mindent kivestéztünk. Jó volt vele beszélgetni. Megdumálni, mi történt aznap, mi lesz holnap, mit láttam, mit hallottam, Ő mit olvasott...sokat olvasott.

Tőle tanultam fényképezni is. Pedig sokáig nem tűnt úgy, mintha bármiféle hatással lett volna rám a gyerekkori fotólabor vagy a kamerája előtt "modellkedés".
Nem olyan rég még mondta is "ki hitte volna", hogy mégis ragadt rám valami?" :) Mert beleszerettem a fotózásba. Sokat nézegettünk fotókat. Elemeztünk, gyönyörködtünk. A Tieitekben is. Terelgetett. Sokszor mondta messze vagyok, menjek közelebb. (hát Capa is ezt mondta) Príma ollója volt. Eleinte sokat vagdosta a képeimet, két fehér lappal a kezében takarta le a felesleges részeket. Igaza is volt. Örülök, hogyha már betegen is, de még örülhetett az első fotós sikereknek.
Figyelte, követte a korok változását, lépést tartott mindig az új technológiákkal, a fotós technikákkal is, lenyűgözték a digitális fotózás lehetőségei. De tisztelte és szerette az ősi mesterségeket. Faragott, kerámiázott, Anyuval őrizzük a sok-sok kerámia ajándékot, vázákat, fejeket, nonfiguratív alkotásokat, amiket Tőle kaptunk.
Most üres a műhelye...meg minden...nagy az űr, mit itt hagyott.
Alkotó, gondolkodó ember volt, teli humorral. Élettel teli, jókedvű, humorral fűszerezett természete mindenkit magával ragadott.
Öröm volt vele lenni.
És hát Apukám, itt leszel velem ezután is, mindig, őrzöm amit mondtál. S ahogy Anyu szokta mondani, "nagyon egy húron pendülünk"...ez már nem is változik...

Anyukám Téged meg össze-vissza puszillak, tudod Apu mit mondott, hát úgy is legyen... :)
Tulajdonképpen olyat kéne írni, ami mindenkit mosolyra és nevetésre késztet, csak hát az most még nem olyan egyszerű, de eljön az is, nem is kétséges...Őrá nem is lehet másképp gondolni...

Köszönöm azoknak - Apu nevében is - akik az elmúlt nehéz hónapokban érdeklődésükkel, figyelmükkel, szeretetükkel segítettek, hálás vagyok érte.

Fogadjátok szeretettel az Ő pár fotóját s néhány képet a kerámiáiról.
FF Fotók és kerámiák: Kerekes Árpád

2011. december 23., péntek

Boldog Karácsonyt!

Boldog Karácsonyt, Szép Ünnepeket kívánok Nektek!

2011. december 1., csütörtök

Reggel a Szigeten

Rövid adásszünet a pécsi képek kapcsán (akik várják, lesz még bőven), de mielőtt teljesen elmardok az őszi képekkel jöjjön pár még az októberi termésből..