Gehring Jánostól kaptam meg a  „Kreatív blogger” elnevezésű díjat múlt héten, amit ezúton is nagyon szépen köszönök, és örülök, hogy rám is gondolt, a fények – árnyékok nevében is, főleg hogy az ő segítségével is fejlődtek olyanná, amilyenek. :)

Tovább kéne adnom 7 embernek ezt a díjat, de azok táborát fogom most gyarapítani, akik nem passzolják tovább ezt láncreakciót, mindenki érzi-tudja, hogy miért. Sokan megkapták már akiknek adnám, mások úgysem adnák tovább, és bizony a 7 az sok, még láncból is. A jobb oldalon látható bloglistából bárki kaphatná, szeretem a munkájukat, jó szívvel ajánlom bármelyikőjüket, a téma és a stílus változatos, nézzetek rá blogjaikra időről-időre. S úgy érzem más úton már kiélem mások népszerűsítésére való erőteljes hajlamom. :)
A „szabályzat szerint” még el kell árulnom 7 dolgot magamról. A móka kedvéért, s mert úgysem nagyon szoktam itt a képek mellé dumálni, nem vagyok az a könnyen és nyilvánosan kitárulkozós-azért álljon itt pár morzsa rólam:

- nehezen állok ellen a fotós könyveknek és a könyvesboltokban kapható fotós képeslapoknak
- színházszeretőként szeretek szerepet osztani, általában jobban tudom kinek mit kéne játszani. :) Nem kedvelem a sztereotípiákat és a beskatulyázást.
- szeretem az olasz tájat, kaját, művészetet
- inkább kutyás, mint macskás
- inkább a házi, kézi készítésű, mint a gépi, bolti, „mű”
- Jorubával és Jánossal ellentétben szeretem a paradicsomot ;)
- most éppen Eszéki Erzsébet: Így látunk mi – 37 kép, 37 történet c. könyvét olvasom, amiben művészek, közéleti emberek mondják el érzéseiket festményekről, fotókról, képekről.